Elfogyott... Újralendül
2019. június 26. írta: Hangya Közösség

Elfogyott... Újralendül

 

Köszönjük szépen azoknak, akik eddig tárgyi adományokkal támogatták munkánkat.

A Hangya Közösség 2010-ben adományok gyűjtésével kezdte. A lakossági háztartásokban már feleslegessé vált, de a menhelyeken még hasznosítható tárgyakat fogadta és raktárunkba szortírozva mindenhová azt továbbítottuk, ami a legszükségesebb.

Soha nem támogattuk, ha egy teherautónyi vegyes gyűjtés indult útnak egy menhelyre, mert nem mindenre van szükség helyben és egy szemétszállító konténer nagyon költséges. 9 évnyi munkánk alatt is hiába hangsúlyoztuk, mégis kaptunk olyan tárgyakat, amik a laikusok szerint “menhelynek jó lesz”, a gyakorlatban viszont nem tudják használni, sosem tudták, mert állatok életébe kerülhet.

Szerettük csinálni, de 9 év alatt annyit nőtt a szervezetünk, annyi segítségkérés érkezik hozzánk naponta menhelyekről, hogy nagyobb volumenű segítésnyújtásban kell gondolkodnunk, ami a probléma gyökerétől segít, komplexen kezeli a központi bajt.

Havonta 30-40 menhelynek, állatvédő szervezetnek tudtunk így segíteni. Ami hatalmas dolog volt. Mindig azzal, amire mindenkinek a legnagyobb szüksége van. Mára viszont elfogytunk...

- Sokáig, évekig álmodoztunk egy Hangya Központról, ahol elférnek az adományok, az általunk összegyűjtött, felajánlott használt kutyaházak... stb. Ahol oktatás folyhat a gyereke számára, ahol kutyaházakat barkácsolhatunk, ahol közösségi élményt adhatunk, felvilágosíthatunk, szemléletet formálhatunk. Aztán a telek és ingatlan árak elszálltak... 

- A raktárunk bérleti díja is megugrott. Még így is hihetetlen nyomott áron kaptuk, de a következő emelést már nem tudjuk kitermelni. 

- A menhelyek egyre rosszabb helyzetben vannak. Még 1-2 éve évi pár fuvart meg tudtak finanszírozni, mára már se pénzük, sokszor autójuk is elromlott... a kutyák pedig csak ömlenek.

- Igyekeztünk a fuvarokat megoldani, de a benzin árak emelkedése erre is rányomta a bélyegét. Az utakra beépített súlymérő is korlátozza, mennyit tudunk szállíttatni. Egy-egy vidéki szállítmány fuvarossal már megfizethetetlen. 50-60 ezer forint csak a benzin és munkadíj. Ha szállítás értéke meghaladja a rakomány értékét, akkor kell abbahagyni. Ezt megtettük egy éve. Azóta fuvarozók hétvégi segítségére szoktunk támaszkodni, de olyan mennyiségű munkájuk van, hogy van nincs üres időszak, vagy 1-2 napot ők is szeretnének a családjukkal pihenni. 

- Elfogytak a raktározós segítők. Régen hetente fordultak meg segítők. Kiugrottak egy-két órára, hoztak-vittek, összeszedték a leadó pontokat. Mára megcsappantak, belefáradtak. Elveszítette az érdekességét ez a féle segítés. Millió kiírt raktárpakolási segítség kérés, de nagyon nehéz volt összehozni. Pedig kellene most is egy tereprendezés még. Kellene jövő hétre egy esti kutyaház fuvar indítás és nagyon kevesen vagyunk. Akik eddig lelkesen jöttek, most kérésre, könyörgésre sem. Olyan ez mint a gyerekeknél, új élmény kell, elfogyott a lelkesedés.

- A munka mennyisége pedig tetemes lett, ha 2-3 ember csinálja. A beérkező adományok szortírozása, a használhatatlan holmik szortírozása (szelektívbe elvinni ami újrahasznosítható, kommunális a maradék, aminek költsége van), polcokra rendezés, menhelyekkel egyeztetés, adományok összepakolás, a fuvarok megpakolása (a a fuvaroshoz alkalmazkodva, sokszor hajnalban, éjjel vagy munkából kilógva napközben), adminisztráció, végtelen adminisztráció... mindez havi 30-40 fuvar esetében nem kevés önkéntes munka. Amikor már minden esténk-éjjelünk-hétvégén erről szólt... Pedig jó kis esték voltak ezek, millió dologról álmodoztunk, hogy mivel lehetne segíteni még a menhelyeknek... Hát, ezeken az estéken születtek meg azok az ötletek, amiket most megvalósítunk. Hogy könnyebb legyen a menhelyeknek. 

Egy picit szomorúak vagyunk, mert szép időszak volt ez. De nem kicsit vidámak is, mert azok az ötletek, amik évek alatt fogalmazódtak, tisztázódtak, forrtak ki, most utat törhetnek és reméljük még hasznosabb dolgokat tudunk tenni a menhelyek érdekében, mint amivel még többet segíthetünk.

Hogy mi változott a 10 év alatt? Szerencsére egyre több a támogató, akik a közvetlen közelben lévő menhelyeket meglátogatják egy-egy zsák táppal. Nekünk ez hatalmas öröm. Egyre több az örökbefogadó. Egyre ügyesebbek szakmailag a menhelyek vezetői.

Hogy mi az ami marad?

- Táp adományt bármikor tudunk fogadni, erre mindig szükség van. Innentől viszont csak táp adományt, hiszen lakásainkban fogjuk tárolni és nincs több helyünk.

- A Tescos gyűjtésünket sem hagyjuk abba, hiszen erre hatalmas szükség van. A menhelyek, állatvédő szervezetek közvetlenül a gyűjtés helyszínéről tudják elvinni az adományokat.

- Barkácsnapokat is szeretnénk tartani, erről mindenkit időben értesítünk.

- Millió új ötlettel jövünk!

Nagyon szépen köszönjük minden támogatónknak, akik eddig segítették munkánkat. Hatalmas öröm volt számunkra! Higgyetek, bízzatok bennünk, mi továbbra is az állatvédelem mellett fogunk állni :)

HASZNÁLT TÁRGYI ADOMÁNYOK:
Ha számodra feleslegessé vált tárgyakkal, az újrahasznosítás jegyében tárgyi adományokkal szeretnél segíteni vidéki menhelyeknek, ezt az utat javasoljuk. Az adományozás legyen segítség a menhelyek számára, kérjük válogatva, csak a számukra is hasznos holmit szállítsd. Sok embert sajnos önző célok vezetnek, csak a holmiktól szeretnének szabadulni. Lehetőleg azonnal. Összekeverik az adományozást a lomtalanítással. Kérjük, csak azt vidd nekik, aminek hasznát veszik, mert a szemétszállítás nekik is drága.
http://www.hangyakozosseg.hu/hirek/targyi-adomanyok-menhelyekre/

Hangya Közösség lelkes csapata

 

raktar1.jpg

 

59391209_473126060111607_6836334706724700160_n_1.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hangyakozosseg.blog.hu/api/trackback/id/tr1314912466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.