Jótékonyság: Mi adomány és mi szemét?
2016. november 08. írta: Hangya Közösség

Jótékonyság: Mi adomány és mi szemét?

donate.png

Még nem vagyunk nyugati típusú társadalom. Már nem vagyunk szegény ország.

Valahol a kettő között keressük magunkat. A régi-régi rendet felváltják az új szokások. Még szüleink helyhez kötöttek voltak, mi nem félünk költözni. Míg nagymamánk ugyanazok a bútorok között éli/élte le az életét, addig mi az elavultak helyett újat veszünk.A minőségi is más, hamarabb tönkremennek.
Már nem kötődünk úgy a tárgyakhoz. Vagy mégis?

Még gyerekcipőben jár az adományozási kultúránk. Mi mindig pozitívan látjuk a helyzetet: évről évre egyre több a támogató.
Már szívesebben adjuk oda a felesleget rászorulóknak, de még nem igazán értjük, hogy ki a rászoruló és mire szorul rá.
Már nem szeretnénk kidobni, legyen jobb helye. De még gyakran összekeverjük a szemétszállítással.

Sokat fejlődünk mi is és támogatóink is. Egymást tanítjuk ebben az új világban.
Mi elsősorban vidéki állatvédők munkáját támogatjuk. De sokszor találkozunk a mélyszegénységgel.
Amikor egy bántalmazott kutyát elhozunk, a legnehezebb otthagyni a lila monoklis gyereket, anyát. Mert a kutyának tudjuk: már jobb lesz. Amikor télen mezítlábas gyerekek futnak az autónk mellett, nem tudjuk elfordítani a fejünket. Amikor egy kutyának segítünk, nem azt nézzük: milyen fajta, milyen színű, hova született, kik a szülei. Csak segítünk. A gyerekeken is.

Mi adomány és mi szemét?

  • A nagyon régi műszaki eszközök fogyasztása 4x magasabb. Ami a menhelyek esetében szó szerint életbevágó kérdés minden hónapban. Többször tapasztaltuk, hogy az utazást se bírta, mire odaértünk, működésképtelenné vált, a javíttatása több került, mint egy új gép.
  • A „felajánlanánk, szállításban nem tudunk segíteni, és még MA el kell vinni” típusú megkeresés sem segítség. Önkéntesként dolgozunk, nem tudunk bármikor bárhová ugrani. Fuvarosaink saját zsebből oldják meg a szállítást. Amikor rákérdezünk, hogy mi történik a felajánlással másnap reggel – rendszerint kiderül, hogy a szemétbe szállításért fizetni fognak…
  • Odaadok mindent, majd kiválogatják: ezek általában azt jelentik, hogy éjszakába nyúlva mások használt fehérneműiben turkálunk és nem értjük, hogy mégis milyen felhasználásra szánták ezt a gazdátlan kutyák esetében?
  • Régi fotel vagy régi bútorok: Annyit mindig kapunk, ami elég a menhelyeknek, ezért sokszor mondunk nemet. A vidékre szállításuk egyszerűen olyan költséges, hogy helyben azért az összegért komplett új bútort vehetünk.
  • Matrac, régi szőnyegek: Kevés esetben szükséges a menhelyeken. Sajnos nincs rá kapacitása a dolgozóknak, hogy felszabdalják a szőnyegeket. Másrészt két perc alatt bontják le a kutyák. Mi az irodai felhasználásból származó modul szőnyegeknek örülünk a legjobban: Nem bomlik, slagolható, „kutyaház” méretre vannak tervezve.
    A matrac ugyanez a kérdés: kevés menhelyen van rá szükség. Mivel a kutyák felügyelet nélkül vannak, inkább veszélyes, mint hasznos: pillanatok alatt szedik szét.
  • Pehelypaplan, pehelypárna: Örök ellenségünkké vált az évek során. Először mi sem értettük, ki is próbáltuk. Egy beterített lakást kellett összetakarítani. Amikor összefognánk a pelyheket, máris szétröppenek. Végül vízpermet szóróval sikerült.
    Gondoljuk át, hogy ez hogy festhet egy menhelyen? Hány évig lenne tollas az egész telep?
    Ha nem szárnyal a képzeletünk: egy ügyes színészt kértünk fel, hogy demonstrálja a példát.
    Örömmel tette:

 RUHA - gyakori kérdés

Sokszor kapjuk a kérdés, hogy ruhát fogadunk-e. A kutyák alá nem, mert veszélyes: bomlik, zipzáras, gombos. A gondozók számára inkább meleg téli holmit. Emberek számára nem, mert már a legközelebbi önkénteseink gyűjtése fedezi a rajtunk átfutó szükségletet.

Egyébként kevesen tudják, de ruha felajánlás, mint a tenger, szinte naponta kapjuk a kérdést. A jóléti társadalom egyik ismérve, hogy a fogyasztásunk a szükségletünk sokszorosát kívánja. Mindenhol felesleg képződik ruha téren. Nem ritka kincs már. De tény, sok közöttük a foltos, szakadt, amit már mi sem vennénk fel, miért gondoljuk, hogy más szívesen? Legszomorúbb számunkra, amikor dohos, szakadt ruhákat kapunk, de ezzel a kikötéssel: „csak hajléktalannak/cigánygyereknek/bűnözőknek” ne adják. Megtesszük, amit kérnek, ahogy kiérik, de nem értjük, hogy miért ne, ha ők úgy is kidobnák?

Ha szeretnénk jobban megismerni a mélyszegénységben dolgozó adományszervező kollégák gondolatait, ez a cikk jól bemutatja milyen az elképzelésünk a jó és a rossz szegényről.
http://nyomorszeleblog.hvg.hu/2014/11/15/444-jo-szegeny-rossz-szegeny/

Remek kezdeményezés indult a Humusz Szövetség jóvoltából, itt összeérhetnek felajánlások és kérések.
http://tulsokcucc.hu/

Amennyiben a gazdátlan állatoknak szeretnél segíteni, olvasd el listánkat: biztos találsz olyat, amivel támogathatod őket:
http://hangyakozosseg.blog.hu/2016/09/22/ne_dobd_ki_734

Hangya Közösség
www.hangyakozosseg.hu
www.facebook.com/HangyaKozosseg
info@hangyakozosseg.hu

A bejegyzés trackback címe:

http://hangyakozosseg.blog.hu/api/trackback/id/tr5611944085

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.